Kapcsolat:
Jászsági Többcélú Társulás
5100 Jászberény, Szabadság tér 16.
57/500-605
tarsulas@jaszsag.hu

UMPONT
 
  HírekJászsági KistérségJászsági Többcélú TársulásIntézményekJászsági Önkormányzatok SzövetségeÁllásajánlatokTérségi Turizmus
 
 

Jászsági Kistérség

Magyarország történelmi koloratúráját sajátos színnel gazdagította a jász népesség. Egy 1318-as oklevél említi először, a jászok 1239-ben menekülve a tatárok hordák elöl a kunokkal együtt nyertek bebocsátást az országba. A jász nép az indoeurópai népek indoiráni törzséhez tartozik. Később az alán néppel szövetkeztek, s a Kaukázus között földműveléssel foglalkoztak. Itt következett be a kun fejedelemséggel a fenyegető tatár veszedelem elleni szövetség megkötése. De 1223-ban olyan vereséget szenvedtek a mongol birodalomtól, hogy a törzsszövetség felbomlott. 1239-ben ismét döntő vereséget szenvedtek, ezután nyugatra indultak és felajánlva alattvalói hódolatukat és fegyveres segítségüket, bebocsátást kértek IV. Béla királytól. A király – tekintettel a hadi helyzetre – engedélyt adott a betelepülésre. Feltételei között szerepelt a keresztény hitre való áttérés. A király a legnépesebb jászkun csoportokat a Zagyva, Tarna folyók és az Ágó –patak mentén, a Pilis hegyvidékre is átnyúlóan telepíti le 1240-ben. A jászok Károly Róbert idején szakadtak el véglegesen a kunoktól, ekkor jelentős kiváltságokat kaptak a királytól. A török hódoltság a jász népesség folyamatosságát nem szakítja meg. Bizonyos elnéptelenedés itt is sújtotta a vidéket, de a nagyobb városok a menekülőknek sokszor védelmet nyújtottak. 1699-ben a Jászságban 11 falut tartottak számon: Jász-berén, Agho, Dósa, Árokszállás, Mihálytelke, Jákóhalma, Négyszállás, Alsó- és Felsőszentgyörgy, Kisér, Apáthi, Boldogháza, Ladány, Fényszarú. Nyelvüket a kunoktól való elszakadásig, őrizték, de 1550-ben már magyar nyelvűek. A jászok, akiknek helyzete Károly Róbert kiváltság-adása óta a jobbágyság és a köznemesség között állott, rövid időre feudális függőségbe süllyedtek vissza, amikor az udvar 1702-bemn elzálogosította a területet a német lovagrendnek. 1745-ben a népesség maga adta össze a megváltás összegét (redemptio). A jász etnikai-morális értékek azóta is jól felismerhetők. E büszke nép nemesi tudata a polgári öntudatba hajlik át a századforduló után. Fontos szempont volt a kiváltságuk védelme is a fennmaradás biztosítására. Innen a munka tisztelet, a szorgalom, a takarékosság a jász népben, amelynek tagjai azon túl, hogy jászok, a legjobb magyaroknak tartják magukat.

Keresés >>
 

Eseménynaptár

<<  2010. július   >>
H K Sz Cs P Sz V



1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

Letölthető dokumentumok

Jászsági Közoktatási Intézmény infrastrukturális fejlesztése-Közbeszerzési hirdetmény >>
          2010-07-12 15:13:54
Főigazgatói álláspályázat >>
          2010-04-15 14:24:01
Jászsági Közoktatási Intézmény Alapító Okirata >>
          2010-04-15 14:23:37
       további letöltések >>
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
CADSES Heritour



  Elérhetőségeink    Menütérkép    Impresszum    
   
  Ez a honlap az INTERREG IIIB CADSES Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósult meg.
  EU CADSES Heritour VÁTI